Tananyagok: könyvtárhasználati ismeretek

Iskolai könyvtárak honlapjain bogarászva találtam rá az Áldás utcai Általános Iskola kedves könyvtári honlapjára, ahonnan az alábbi  könyvtárhasználati ismereteket gyűjtöttem. Köszönet az alkotónak.

I. A könyv részei, adatai:

 Adatok a könyvön:

a címlap rektója és verzója (első és hátsó oldala) tartalmazza a szellemi előállítás adatait (szerző, cím, kiadó, kiadás helye, éve, egyéb szerzők, a kiadás sorszáma, a könyv nemzetközi azonosító száma (ISBN), a sorozati azonosítószám (ISSN), copyright adatok (©).

a kolofon tartalmazza a technikai adatokat: nyomda neve, felelős vezetője, nyomdai ívek száma stb.

II. Az időszaki kiadvány részei, és adatai:

Részei: borítóoldal, rajta fejléc az időszaki kiadvány címével és a számozási adatokkal, kolofon, rovatok (+ a napilapokban vezércikk)

Adatai: a fejlécben és a kolofonban (szerző nincs, de fontos adat a főszerkesztő/szerkesztő neve)

III. A könyvtár raktári rendje (avagy: hogy is találjuk meg a könyveket a polcokon?)

1. Szépirodalom

A besorolás, a rend alapja a betűrend:

a szerző (szerző híján a cím, névelő nélkül)
vezetéknevét (külföldieknél általában a második név!)
könyvtári abc-be (latin abc (mint az angol) + ö, + ü, + sz // vagy: a kis magyar abc + sz)

Segítő jelölés a könyv gerincén: a betűrendi jel (Cutter-szám) (az abc-ben elfoglalt viszonylagos sorrendet jelzi).

Felépítése: szerző vezetéknevének (vagy a cím) 1. betűje + 2 számjegy)

G25 = Gárdonyi Géza
P65 = Petőfi Sándor

2. Ismeretközlő irodalom

A besorolás, a rend alapja a téma:
A témák az ETO szerinti főosztályok szerint számokat kapnak:

0 = A tudomány általában
1 = Filozófia, pszichológia
2 = Vallás
3 = Társadalomtudományok
4 = (ilyen főosztály jelenleg nincs)
5 = Matematika és természettudományok
6 = Alkalmazott tudományok
7 = Művészetek, játék, sport
8 = Nyelvtudomány, irodalomtudomány
9 = Földrajz, Történelem

Segítő jelölés a könyv gerincén: a raktári jelzet, ami a szakrendi jel és a betűrendi jel együtt

292
T70 = Tótfalusi István: Ki kicsoda az antik mítoszokban

ebből a felső szám a szakrendi jel (1. számjegye az ETO főosztálya, 2. számjegye az osztály, 3. számjegye az alosztály…)

pl. 894 = Magyar irodalom
943.9 = Magyar történelem
590 = Állatok
390 = Néprajz

Megj.: Szépirodalmi műveknél a raktári jelzet csak a betűrendi jelből áll!

IV. Dokumentumtípusok

A katalóguscédula

• feltünteti egy dokumentum összes fontos adatát + minősítő adatokat közöl
• katalógusokban tetszés szerinti példányban helyettesíti a könyvet
• több szempont szerint is rendezhető és kereshető
• megadja a könyv helyét a könyvtári térben

Adatai szigorú szabályok szerint követik egymást:

ISSN = International Standart Serial Number (a sorozat nemzetközi azonosító száma)
ISBN = International Standard Book Number (a könyv nemzetközi azonosító száma)
ETO = Egyetemes Tizedes Osztályozás (a tudományok rendszerezése az alá- és fölérendeltség elve alapján, tizes számrendszerben), a számok megadják a dokumentum tartalmát
tárgyszavak: szintén a dokumentum tartalmát adják meg a természetes nyelv szavaival

Katalógusok

A katalóguscédulákból többféle katalógus épülhet (sőt, ennek szabályain alapulnak a számítógépes katalógusok is!!!)

Betűrendes katalógusok:

• szerzői katalógus
• címkatalógus
• sorozatkatalógus
• betűrendes leíró- (más néven kereszt-) katalógus (egy betűrenden belül tartalmazza a szerző, a cím és a sorozat szerint is a katalóguscédulákat)
• tárgyszókatalógus (a tárgyszavakat tartalmazza betűrendben)

Nem betűrendes katalógusok:

• Szakkatalógus (az ETO-számok sorrendjében)
• Számítógépes katalógusok. Előnyeik: egyszerre használhatók mindenféle katalógusként, és nagyon gyorsan lehet benne keresni.

Kézikönyvek (az elsőfokú tájékoztatás eszközei)

1. Szótárak

A nyelv szókincsét betűrendben tartalmazzák, megadják a szavak jelentését, vagy idegen nyelvű
megfelelőjét; értelmét, helyesírását, kiejtését röviden, tömören. Gyakran használ rövidítéseket, ezek jelentését lásd a szótár rövidítésjegyzékében.

Fajtái:

·        egynyelvű (pl. értelmező, szinonima, helyesírási)

·        két- vagy többnyelvű (pl. angol-magyar szótár, idegen szavak szótára)

Segítség lehet: az élőfej (a lapok tetején kiemelik az oldalon található első és utolsó címszót.)

2. Lexikonok

Az ismereteket rövid szócikkekre tagolja, a szócikkek élén címszavak vannak, ezek ábécérendjébenépülnek fel a lexikonok. Gyors tájékozódásra alkalmas. Gyakoriak a rövidítések (szintén van hozzájuk rövidítésjegyzék) és a címszót helyettesítő tilde (~) jel.Segítség lehet: az élőfej, az előszó vagy útmutató, tartalmazhat függelékeket (időrendi táblázat, képjegyzék stb.)

Fajtái:

·        általános lexikon (valamennyi, vagy a legtöbb tudományág ismereteiből épül fel). Pl.: Magyar Nagylexikon

·        szaklexikon (egy tudományágat részletesebben dolgoz fel). Pl.: Zenei lexikon

3 . Enciklopédiák

Nagyobb egységek, témakörök szerint dolgozza fel az ismereteket, tartalmi összefüggésekben. Az összekapcsolódó fogalmak egymáshoz közel találhatók. Alaposabb tájékozódásra alkalmas.Segítség: tartalomjegyzék, indexek (betűrendes név- és fogalommutatók), időrendi táblázat, képjegyzék stb.) Fajtái:

·        általános enciklopédiák. Pl.: Larousse diákenciklopédia

·        szakenciklopédiák. Pl.: Világtörténelmi enciklopédia

4. Egyéb kézikönyvek

• adattárak
• statisztikai kiadványok
• évkönyvek, eseménytárak (kronológiák)
• cím- és névtárak
• menetrendek, telefonkönyvek, szaknévsorok
• atlaszok

Bibliográfiák (a másodfokú tájékoztatás eszközei)

• önálló (külön kötetben megjelenő)
• rejtett (egy könyv végén, vagy a fejezetek végén megjelenő)

 Könyvtártípusok

1. Nemzeti könyvtár

Országos Széchényi Könyvtár

http://www.oszk.hu

- katalógusát lásd: http://nektar1.oszk.hu/librivision_hun.html

Feladata a teljességre törekedve gyűjteni a hungarikumokat: minden Magyarországon megjelent, vagy külföldön magyar nyelven megjelent dokumentumokata külföldön Magyarországról, vagy híres magyar emberekről – emberektől megjelent dokumentumokat, tekintet nélkül arra, hogy milyen nyelven íródtak.Kötelespéldány jog! (A kiadók kötelesek ingyenesen megküldeni minden dokumentumból meghatározott számú példányt.)Állománya csak helyben, olvasóteremben használható. (Dokumentumainak száma közel 5 millió könyv, folyóirat, zenemű, térkép, kisnyomtatvány, filmdokumentum és egyéb.)

2. Közművelődési könyvtárak

(pl. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár) http://www.fszek.hu - katalógusát lásd: http://saman.fszek.hu/

megyei, városi és községi könyvtárak – hálózatba szerveződve (praktikus dokumentum- és munkamegosztással)A lakosság igényeit elégítik ki.

3. Szakkönyvtárak

(pl. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár = OMIKK ) http://www.omikk.bme.hu/

Feladatuk egy-egy tudományág szakirodalmi és információs igényeinek a kielégítése. a tudósok, kutatók számára fontos a naprakész friss információ, ezért itt jellemző a modern, számítógépes adatbázisok, nemzetközi szakirodalom és szakfolyóiratok használata, gyűjtése.Minden állampolgár használhatja.

4. Felsőoktatási könyvtárak

(pl. Szegedi Tudományegyetem Könyvtára) http://www.bibl.u-szeged.hu/

Feladatuk az intézményben oktatott tudományágak irodalmának gyűjtése, az egyetem oktatóinak és diákjainak ellátása.Sokszor működnek egyúttal szakkönyvtárként is.

5. Iskolai könyvtárak

(pl. Áldás Utcai Általános Iskola könyvtára)

Feladatuk: az iskolában folyó oktató-nevelő és tanulmányi munka segítése. Az iskola tanárai, tanulói vehetik igénybe.

Szabályos hivatkozások:

könyvre:

Szerző: Cím. Hely: Kiadó, év. oldalszám(ok) p.